Macskakő és hal

2. Kéne valami címgenerátor program, mert egyszerűen nem tudom mi legyen.

2015. november 10. - Random Anna

Szóval Mint ahogy a következő soraimból is ki fog derülni, arra kellett rájöjjek, hogy ezt a blogot sokkal inkább magamnak írom mint nektek. Igazán sajnálom. Ha konkrét tényekre vagy kiváncsi, azaz eseményekre, emberekre, helyekre, akkor kicsit elnézést kell hogy kérjek tőled mert például most (de lehet hogy majd a többi bejegyzésben is) nem teljesen ezeket a tényeket irogatom le. Szóval ja. Inkább magamnak. Az valahogy jobban esik.

 

Soksoksok(direktspacenélkül:D:D) kettősség, vagy ambivalenvia. Mint például hogy egyszerre ismerkednék emberekkel, és beszélgetnék velük, miközben tökre lennék egyedül, és fedezném kicsit fel egyedül a várost. De véletlenül sem arról van szó hogy egyiket sem csinálnám igazán, hanem tényleg inkább mindkettőt. Méghozzá azért, mert teljesen tisztában vagyok azzal hogy akkor fogom igazán felfogni hogy ittvagyok, és itt leszek, hogy ha kicsit egyedül járom a várost. És még az is az egyedül mellett szól, hogy amióta eljöttem otthonról, azóta tudok tisztán gondolkozni. Végigviszem a gondoltmeneteimet, amiknek van értelme. És valami gát is eltűnt... csak úgy jönnek a gondolatok.(Amúgy valszeg az a könyv miatt is van amit kaptam). Viszont pláne egy ilyen barátokszeretete hullám után, tök nehéz az egyedüllét. Itt vagyunk hárman akik tudnak egymással beszélgetni. Meg itt van az egyesület ahol egyenlőre nemigen csinálunk semmit. És igaz hogy ittvannak még  a srácok  a házban, meg az irodában az egyesület tagjai, dehát ja. Spanyol. Mindenki csak spanyolul beszél. Mindenki! Najó van egy Angela navű csaj aki amúgy a mentorunk, és ő tud angolul. De ennyi. És amúgy akkor is kevésnek vélném az itteni ismerettségi körömet, ha tudnék velük beszélni. Dehát mit is várok magamtól?! Ez a második nap... én meg arról beszélek hogy  milyen rossz hogy nem ismerek sok embert. Na mind1. Ez csak egyfajta felismerés, hogy amíg ilyen magányos kis emberkének ismertem sokáig magam, rá kellett jönnöm hogy bizonyos értelemben igenis társasági lény vagyok. Nem is kicsit. Kifejezetten vágyom a minél több, minél közelebbi, és minél színesebb ismerettségi körre.

 

Igazából még jó sok minden írni valóm van. Például, hogy milyen a rendszere a mindennapoknak itt, mit gondolok az ittlakó srácokról (akik ugye volt börtönfegyencek), hogy hogyan állok a jelenleg még elég barátságtalan szobámhoz, meg hogy mennyire jófej a másik magyar önkéntes,, és hogy mennyire nem az az osztrák csaj. Ezeket mind kifejteném de azthiszem mára ennyi. :) Ja meg  azt is leírhatnám hogy milyen a tenger :D :P Meg úgy ánblokk Valencia. De nem.. nem írom most le.

"Inkább magamnak. Az valahogy jobban esik." Az jutott eszembe így erről, most hogy visszaolvastam, hogy lehet hogy azzal pótolom a barátaimat, hogy magammal beszélgetek. Ezért írom inkább magamnak. Persze az is helyettesítés lenne, ha azt írnám amire valszeg kíváncsiak vagytok. Hmmm... Nade kihasználom hogy nem kérdeztek és csak én beszélek. :D Najó lehet hogy ezeket nem is kéne megosztani. Na mindegy. Úgyis csak az olvassa majd akit érdekel. Mi az istent foglalkozom én ezzel?

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://macskahal.blog.hu/api/trackback/id/tr218068888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.